A HANGYA egyesület alapítói a történelmi Hangya szövetkezeti mozgalmat szeretné újraéleszteni az erdélyi gazdák körében. A történelmi Hangya nem csak hitelszövetkezetként működött, hanem egy olyan rendszert alakított ki, amely a gazdákat mindenben igyekezet segíteni így létrehozta a felvásárlási és fogyasztási társszövetkezetek hálózatát, amelyben a Hangya-boltrendszer és a Hangya üzemei (pld. szappan előállító és olajprés vagy a nagyszámú terménymalom rendszer) mind a gazdákat szolgálták.
A HANGYA vezetésének a modern agáripari tudomány megvalósításait, már az elejétől, sikerült rendszeresítenie (pld. a biogáz, a komposztkészítést, a silótakarmány vermeket, vagy az modern öntözési technikák bevezetése mellett a modern géppark beszerzését, majd a HANGYA RT-általi gyártást, stb.).
Erdély területén – főleg a 40-es évek elején – komoly agáriumi erővé fejlődött ki. Ennek ellenére, a történelmi Hangya szövetkezeti rendszere, napjainkban sajnos gyér ismereteket hagyott maga után, Szükség volt egy olyan kezdeményező csoportra, amely ezt széles körben terjeszti. Ez az újraindított Erdélyi Gazdában a Veres István, Papp István, Tóthfalusi Éva és Tóthfalusi Adalbert valamint Horváth Zoltán alkotta szerkesztőség vállalta fel, kisebb nagyobb sikerrel.
A 89-es események után lehetőség nyílt arra, hogy a szövetkezeti mozgalmat újraindíthassuk Erdélyben, de sajnos az agráriumban dolgozók nagy hányada elutasította a „kollektiv”-nek nevezett szövetkezetet, ezért más alapokra kellett helyezni a hangsúlyt.
Ezen kivül több más tényező is beleszólt, hiszen a román szövetkezeti törvények (3 is van) nem engedik, hogy egy szövetkezet több megyében is működhessen, ugyanakkor az is tiltva van, hogy a szövetkezeteknek külföldi tagja is lehessen.
A 2011-es évben a Horváth János - volt Hangya-boltos – Hangya elnök vezetésével, Gurka Balla Ilona alelnök és Horváth Zoltán igazgatóval, elindult a HANGYA Egyesületet, kolozsvári központtal. Horváth János elnök korai halála (2016), s az egyik alapító tag külföldre való távozásával átalakult a csapat – csak az alelnök Gurka Balla Ilona és Horváth Zoltán igazgató maradt tagnak.
Az új alapító tagokkal Magyargorbóra került a központ. Igy lehetőség nyílt arra is hogy nemcsak a szövetkezeti mozgalmat, hanem a vidékfejlesztést, kulturális-, és oktatóközpontok létesítését is bevehessük a tevékenységeink közzé. Az egyesület lehetősége, hogy mind az összes erdélyi megyében tud a HANGYA-fiókszervezeteket létrehozni.
Eddig 5 megyében van már tevékenységünk (Bihar, Szilágy, Kolozs. Szatmár illetve Beszterce-Naszód megyékben pedig most alakulnak kapcsolataink).
Tevékenységeinket kiegészitettük, amely által az erdélyi gazdáknak új piacot, új termékpalettát, új technológiákat tudunk biztosítani.
Aranyosvidéken többéves jelenlétünk növekedő számú tevékenységeket eredményeznek, pld. "Szorgos Gazda", "Legszorgosabb Gazdasszony", "Iskolakertek és konyhakertek","Aranyosszék Szépe", stb.
Ezek nem kimondottan a szövetkezeti mozgalmat erősitik, hanem a HANGYA mozgalmat teszik ismertté.
Beindítottuk az új Oktatóközpontunkat "AgroFormer" néven, aho egy pedológiai labort is felállítunk, hogy tavasszal már ki tudjuk szolgálni a hozzánk forduló gazdákat.
S hogy ismertebbé legyünk több bloglapot is működtetünk:
- www.erdelyihangya.blogspot.com,
- www. hangyagazda.blogspot.com
- www.erdelyigazdasszony.blogspot.com,
- www.erdelyiiskolakertek.blogspot.com
Több fejlesztési tervünk van. Igyekszünk anyaországi partnert keresni. Eddig az oszkói PANNON Helyitermék Klaszter, a Kislépték Klaszter, a kozárdi Mátraalji Kistérség, a Szövetkezetek Hangyatipusú szövetkezése, és a mezőtúri Közösség a Megújjuló Vidékért, sokan mások fogadták el az együttműködést.
A jelenlegi vezetők
Gurka Balla Ilona, elnök (0040-746.465630, anolibook@gmail.com)
Horváth Zoltán, HANGYA igazgató (0740-639384) okofalu@yahoo.com.
